Börzsöny-Ipoly völgye (öko)Turisztikai Régió

Együttműködési fórum a Börzsöny ökoturisztikai fejlesztése érdekében

2010. november 25., Nagyirtáspuszta, Szent Orbán Erdei Wellness Hotel
2011.02.06
2011.03.03

Budapesttől karnyújtásnyira, a csodálatos szépségű Dunakanyartól északra varázslatos, vadregényes hegység, a Börzsöny erdős csúcsai emelkednek. Központi része, az ún. Magas-Börzsöny Magyarország legérintetlenebb hegyvidéke, hazánk parányi ékszerdoboza. Sziklagyepes gerincek, zord andezittornyok, kőmezők, árnyas, mély szurdokvölgyek, csobogó patakok, tiszta források, bájos vadvirágos rétek bújnak meg a Csóványos körüli sűrű rengetegben. A Börzsöny lábánál, az Ipoly és a Duna mentén ill. a nógrádi oldalon sorakozó önkormányzatok többsége, néhány szolgáltató, számos civil szervezet csatlakozott ahhoz a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítványtól kiindult kezdeményezéshez, melynek eredményeképpen megalakult a Börzsöny – Ipoly völgye Ökoturisztikai Régió.

Az értékelvű, egyelőre csak virtuális szervezet egyik fő célja, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park védettségi státuszában lévő börzsönyi, állami tulajdonú területek kezelése, erdőgazdálkodása az Ipoly Erdő Zrt.-től
– a Balatoni Halászati Zrt. 2009. évi átalakításához hasonlóan (ma Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., vagyonkezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) – kerüljön át a természetvédelem, a nemzeti park vagyonkezelésébe, s ezzel megvalósuljon az erdőgazdálkodás fenntarthatóság elvű, természetvédelmi prioritású, az öko- és aktív turizmusnak „megágyazó” átalakítása.

A kezdeményezés tökéletesen harmonizál az Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia (Pannon Egyetem Turizmus Tanszék, 2008) 10.7.4 pontjával:

Védett hegyvidékeink csak úgy lehetnek versenyképes, kínálatbővítő ökoturisztikai „termékek”, ha az erős természetvédelem – kezelői jogokkal, megfelelő szervezeti, működési feltétel-háttérrel, általa irányított nonprofit (erdő)gazdálkodással biztosított vonzó, fenntartható környezettel, a környezetbarát turizmus elfogadott formáira tekintettel – az ökoturisztikai marketingrégiók (pl. hegyvidéki nemzeti parkok) védelem alatt álló részének teljes jogú gazdája lesz.”

A stratégia intézkedési feladatként javasolja a „Hegyvidéki védett területeken olyan ökoturisztikai mintaterület létrehozását, ahol a … markáns környezetromboló tevékenységek teljesen kizárásra kerülnek.”. Ennek a „mintaterületnek” a Börzsöny vadregényes vidéke, természeti, kultúrtörténeti, közlekedési adottságai, turisztikai lehetőségei révén tökéletesen alkalmas. „A nemzeti parkokban a fenntarthatóság és a védelem érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodás kialakítása” a természetvédelem pozícióinak erősítésén túl egyértelműen a nemzeti parkok turizmusfejlesztését is szolgálja, hiszen a természeti vonzerő fenntartásának bebiztosítása, az „egyszereplős” területkezelés/fejlesztés, a természetvédelem prioritása, a gazdasági indíttatású fakitermelés lehetőségének kizárása a hegyvidéki nemzeti parkok turizmusának, fejlődésének biztosítékai.

Az uniós szabályozás szerint a védett erdők kezelése a természetvédelmi intézményrendszer feladata. Magyarországon ezt az erdészeti szakma nem fogadja el – majd elválik, hogy az uniós elvárás, vagy az erdészeti lobbi érvrendszere erősebb. Azt azért megjegyezném, hogy a miniszterelnök úr egyértelművé tette: a nem védett erdőkben is vége a profitorientált erdőgazdálkodásnak…”

Dr. Illés Zoltán, természetvédelemért felelős államtitkár (Népszabadság, 2010.09.17.)

A Börzsöny természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzéséért, ökoturisztikai fejlesztéséért, környezetbarát közlekedéséért, településeinek fejlődéséért alakult Börzsöny – Ipoly völgye (öko)Turisztikai Régió” első együttműködési fórumára 2010. november 25-én, a börzsönyi Nagyirtáspusztán található Szent Orbán Erdei Wellness Hotelben került sor. A tanácskozást az Új Széchenyi Terv egészségturizmus fejezetéről, a börzsönyi öko- és aktív turizmus kapcsolódási lehetőségéről szólva Dr. Horváth Endre gazdaságfejlesztésért felelős h. államtitkár (NGM) úr is megtisztelte, de a térség önkormányzati ill. a nemzeti parki vezetői mellett többek között a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatala is előadással képviseltette magát. Az előadásokat a Cartographia Kft. kiadásában megjelent Börzsöny turistakalauz 5. kiadásának fotói és filmbejátszások illusztrálták. Örömteli volt az MT Zrt. KD-RMI érdeklődése is. A Börzsöny Pest megyei részének országgyűlési képviselője, Dr. Harrach Péter úr elfoglaltságai miatt levélben köszöntötte a rendezvényt.

A megjelentek, a Régióhoz csatlakozók egyetértettek abban, hogy a természeti értékek megóvásával,
az érintetlen tájkép fenntartásával, de némi turisztikai infrastrukturális fejlesztéssel, pl. a Vác–Diósjenő–Drégelypalánk vasútvonal felújításával, az Ipolyságba (Šahy) tartó hajdani vonal újjáépítésével,
a természetvédelmi és turisztikai szempontokat egyaránt szerencsésen ötvöző erdei kisvasutak működésének biztosításával, a felhagyott szakaszok (Szob–Nagybörzsöny) turisztikai célú helyreállításával, a kerékpáros turizmus feltételeinek további javításával, a turistaházak korszerűsítésével, a nagy-hideg-hegyi sípályák, lesikló utak gondozásával és nem utolsó sorban a turistautak/jelzések folyamatos karbantartásával – azaz a hegység ökoturisztikai fejlesztésével – a Börzsöny nemzetközileg is számontartott hegyvidéki „rekreációs paradicsom” lehet. Ez nemcsak természetvédelmi, turisztikai érdek, területfejlesztési kérdés, hanem a hegységperem falvaiban élők jövőjének záloga is, hiszen a Börzsöny természeti szépségére épülő ökoturizmusra támaszkodó falusi turizmus, a vendégfogadó szolgáltatások vállalkozásai számukra a megmaradást jelentik.

Az elmúlt időszakban összeállított javaslatokat – külön is kiemelve a félbemaradt Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának befejezését szorgalmazó szándéknyilatkozatot – a fórum Előterjesztésként juttatja el a Kormány számára.

Összeállította: Berki Zoltán