» q Települések » Bernecebaráti

Helytörténet

Bernecebaráti ősi település a Börzsöny hegység lábánál.
Már az Kr.e. II. évezredben is éltek ezen a helyen emberek. A régészeti kutatások megállapították, hogy Bernecebaráti helyén egy földsánccal megerősített telep volt. Bernecét és Barátit az Árpád-korban alapították. A történelmet vizsgálva a magyarok 900 körül jöhettek a vidékre.

Az oklevelek 1245-ben említik először Bernecét Villa Burnice néven. A szláv eredetű név jelentése: sáros. Az említett első említéskor Hunt nemzetség birtokában lévő hely volt, Drégelyvár tartozéka. 1283-ban az esztergomi káptalan birtoka. 1285-ben Hont-Pázmány nemzetség Bozóki ága kapta. A helységek közé sorolták, s mint ilyen szerepel az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben is. Másfél évtizedig a Csák nemzetség birtokolta e területet. A XVI. század elején ugyancsak érsekségi birtok volt.

Baráti első okleveles említése 1156-ra tehető, mikor Adorján fia István e falut a Garam melléki bencéseknek adományozta. II. Géza oklevelében is szerepel a birtokadomány. Baráti neve a barát szóból származtatható, mely az itt élt szerzetesekre utal. 1349-ben Baráthy alakban szerepel a neve. Az esztergomi káptalan 1462-ben 503 forintért jutott a falu birtokába. A két község birtokosai között találhatók még a Verebélyi, Gréczy, Mahófalvy, Szállaspataki, Oláh, Okolcsányi családok.

A későbbi idők folyamán nagy csapások érték a két falu lakosait. A tatárjárás, a feudális urak viszályai és a török megszállás nem kerülte el ezt a vidéket sem. Folyamatosan csökkent a lakosság száma, számos jobbágycsalád hagyta el a környéket. Az 1400-as évek közepétől a helyzet normalizálódik, ez időben a községek életében javulás mutatkozik, annak ellenére, hogy Mátyás király igen nagy adókat vetett ki az itt lakó jobbágyokra. Mátyás sokat vadászott a Börzsöny ezen vidékein. Tanúsítja ezt a róla elnevezett Király-kút és Királyháza.

1546-ban a török elfoglalta a vidéket, és a két falu az esztergomi szandzsákhoz tartozott. Kettős megterhelést jelentett ez az idő a lakosságnak. A XVII. század végétől az uradalmak nyomása elviselhetetlenné vált, így a lakosság csupán napszámosokból, fuvarozókból és erdei munkásokból állt. A két világháború szintén sok áldozatot követelt. Az első világháború során igen sok férfit hívtak be a hadseregbe az országos átlaghoz képest. Az első világháborúban 59 fő, míg a másodikban 52 fő esett el. A lakosság a templomkertben emlékoszlopot állított az elesettek emlékére. A 80-as években az elvándorlási hullám csökkent, ám kétszer-háromszor többen haltak meg, mint születtek.

Bernece és Baráti 1928-ban egyesült, 1950-ben pedig Pest megyéhez csatolták. A faluban 1999-ben hatalmas árvíz pusztított, mely során igen sok lakóház megsérült. A felújítás éveket vett igénybe. Ugyan ebben az évben avatták fel a település címerét, melynek alapja egy korabeli bernecei pecsét. A milleneumi zászló átadásának ünnepsége 2001. május 6-án volt a községben.
A falunak igen sok mindent kellett túlélnie az elmúlt századokban, de mégis máig fennmaradt, és őrzi értékeit.

Programajánló