Települések » Nagybörzsöny » Látnivalók
2011.06.27
Településünket elsőként II. (Vak) Béla király 1138-ban kiadott oklevele említi „Belsun” alakban. E forrásból tudjuk, hogy II. Béla atyja, Álmos herceg 1108 körül két itteni szolgát adományozott családostul az általa alapított dömösi prépostságnak.
Az Árpád-kor második felében érkezhettek ide az első német „hospes”-ek (bizonyos kiváltságokkal ellátott vendégek), de megtelepedésük pontos ideje és az őket behívó földesúr kiléte is ismeretlen. Az eddigi kutatások alapján bizonyos, hogy a XIII. században már két templom állt Börzsönyben. A Szent István magyar király tiszteletére szenteltet feltehetően a magyar hívek emelték, a Szent Miklós-egyházat (a mai Bányásztemplom elődjét) pedig a németek építhették.
2011.06.27
Új látvánnyal bővült a településünk kínálata. 2008.május 1 el megnyitotta kapuit Kókai Géza szépművészeti fafaragások kiállítása. Országosan szép egyedi munkák. A kiállítás a Széchényi utca 3 szám alatt tekinthető meg.
2011.06.27
A község főterének közelében áll az evangélikusok klasszicista temploma, mely 1847 és 1852 között épült Belcsák Károly tervei szerint.
Börzsöny német többségű lakossága a többi magyarországi német településhez (pl. Sopron, Selmecbánya, erdélyi Szászföld) hasonlóan igen hamar megismerkedhetett a német földről német nyelvű kiadványokon keresztül terjedő Lutheri reformációval. A helység nagyobb része még a 16. század közepe táján áttérhetett az új hitre. Az itteni protestáns (nyilván evangélikus) prédikátorra / lelkészre vonatkozó első biztos adat az 1600. évből származik. Börzsöny áttért lakói az általuk addig birtokolt Bányásztemplomot, akkori nevén Szent Miklós-templomot használták a 17. század végéig. Tudjuk, hogy több esetben is sikerült ekkor, a török hódoltság alatt a katolikusoknak néhány évre visszaszerezni ezt az egyházat.
2011.06.27
A Szent István-templom szentélye pontosan kelet felé néz, azaz az épület jól keletelt, falai barnásvörös trachit kőből faragott kváderekből készültek, s eredetileg is vakolatlanok voltak.Hajója belső hossza kb. 7,5 méter, szélessége 4,25 m, a felmenő falak kb. 0,8 méter vastagok, a félköríves záródású szentély a nyugati végében 3,2 m széles, legnagyobb kelet-nyugati hossza pedig 3,1 méter körüli. A nyugati homlokzat előtt emelkedő torony kb. 4,1 x 3,3 méteres külméretű. A szentély hossztengelyében, a keleti oldalon egy gazdagon profilált, félköríves tölcsérablak található, a keret alján bordás, félgömbös díszítéssel.
2011.06.27
A Szent Miklós-templom a 18. század végén épült, de a Szent Miklós titulus ekkor már hosszú múltra tekintet vissza a településen. A 13. században az ide érkező németek egyházát, a mai Bányásztemplom elődjét a nyugati jövevények körében kedvelt védőszent, Szent Miklós (a kalmárok, kereskedők védőszentje) tiszteletére szentelték fel. Az itteni magyarság plébániája a Szent István-templomhoz tartozott. Néhány nemzedéknyi együttélés után a helyi magyarság eltanulva azok nyelvét beleolvadt a jobb módú – kereskedelemmel is foglalkozó – németségbe. Ennek eredményeként a Szent István-templom elvesztette híveit és vele plébánia jogállását, és így a Bányásztemplom, az akkori Szent Miklós-templom lett a helység egyházi központja. A 16. század közepe táján a lakosság többsége áttért az evangélikus hitre, ezért a 16-17. század nagyobb részében ők használhatták ezt az egyházat.
2011.06.27
A Bányásztemplom mellett, a plébánia és a régi katolikus iskola szomszédságában található 17. századi épületbe lépve több generációnyit ugorhatunk vissza az időben.
2011.06.27
A főtértől két perces sétára található az evangélikus templom szomszédságában az Antal-féle műemlék vízimalom.

Az 1570. évi török összeírásban Börzsönyben két malmot írtak össze a mohamedán adószedők. Forrásaink szerint az 1700-as években több molnárcsalád is élt a településen. A helység belterületét ábrázoló 1783. évi térkép a Börzsöny-patak mentén összesen négy malmot ábrázol. A 20. század első felében szintén négy malom őrölt az akkor kétezer fős községben.