Természetvédelem

Feketególya a Börzsönyben és környékén

Bezeczky Árpád
2010.05.26
2010.05.27

Aki a hegységben kirándul, vagy csak gombát szed előbb-utóbb találkozik ezzel a rejtett életű, titokzatos madárral amint a patakok mellől felrepül, vagy méltóságteljesen köröz a völgyek felett.

A helynevek tanúsága szerint az évszázadok óta itt élők gólyáról nem neveztek el dűlőt, bércet, hegyoldalt, pedig elég egy

Scheffer János:fekete gólya 2
pillantást vetni a térképre és szembeötlenek olyan helynevek, mint a Baglyas tető, Kakukk bérc, Verebes gerinc, Madarasfa oldal vagy a Héjavágó stb. Valószínűleg a történelmi időkben sem volt gyakori madarunk és rejtett, titokzatos életéről nem maradt feljegyzés. A Börzsöny védetté nyilvánítását megelőző első tanulmány hitelt érdemlően említi a feketególya fészkelését a Pintér bércen 1967-ben.

A szórványos megfigyelések után a hetvenes években kezdődött meg a rendszeres őrzés–védelem. Saskó István - akkori természetvédelmi felügyelő – kereste meg az érdeklődő és érintett erdészeket. A sikeres költésben érdekelt erdész a rendszeres ellenőrzések után egy eredményes esztendőben akár 3000 Ft-ot is kapott, ami másfélszerese is lehetett havi jövedelmének! Megérdemlik, hogy megnevezzük azokat, akik először rendszeresen megfigyelték madarunkat: Pobori Ferenc kemencei erdész a Drínó- patakban és a Királykútnál kísérte figyelemmel és vigyázta a költéseket. Gréczi György drégelypalánki erdész által figyelemmel kísért fészek a Süllyedékben volt.

A Kútbükkben is volt egy fészek, melyből azonban egy alkalommal illetéktelenek kiszedték a tojásokat és a madár elhagyta a költőhelyet. Az erdészek fészekőrző tevékenységének híre elterjedt, és amikor egy éles szemű bernecei agancsozó, Gábor Gyula megtalálta a németpataki fészket, jelentette az erdészetvezetőnek, Bukri Józsefnek. A fiókák sikeres kiröpülése után elosztották a megérdemelt őrzési díjat. Ez a kiérlelt védelmi tevékenység 1983-ig tartott, sajnos mára feledésbe merült a temérdek megfigyeléssel együtt.

A Börzsönyi Tájvédelmi Körzet 1978. május 12-i alapító határozatában már a feketególya mint ritka fészkelő faj szerepel. A szigorúan védett területek kijelölésénél figyelembe vette Saskó István – TK alapítója és vezetője - a Csarnában és a Mesepatakban ismert fészkelő helyeket.

Az erősödő jogszabályok és a természetvédelmi őrök terepi jelenléte nyomán a madár sikeres fészkelése érdekében sor került a fakitermelések időbeni korlátozására, ami kezdetben jelentős súrlódásokat okozott az erdészetekkel. Különös problémát jelentett, amikor Kapocsy György (az ismert természetfotós) akarta les-sátorból fényképezni a kotló, majd etető madarat a Bugyihónál úgy, hogy előtte a megfelelő rálátás érdekében fákat akart kivágatni. Ezért az első években a fészkelő helyekről minden információt körültekintően kezeltünk. Sajnos, a nagy titkolódzás miatt kevés írásos feljegyzés maradt az eltelt esztendők költéseiről. 1986 és 1989 között vizes élőhelyek létrehozásával, bővítésével próbáltuk a madár táplálékbázisát javítani. (Madarunk a fehér gólyától eltérően szinte kizárólag vizekből táplálkozik rovaroktól halakon, békaporontyokon át siklókig terjed a zsákmány listája.) Kisebbek a Csipkés- kút, Királykút, jelentősebb és mind a mai napig működik a Feketesári és végül a Tóbérc 1000 m3víz befogadóképességgel.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-es kialakításánál szintén jelentős szempont volt, hogy valamennyi ismert fészkelő hely védett legyen. Végezetül a rendelkezésre álló adatokból az eltelt esztendők szikár tényei: (A könnyebb érthetőség kedvéért: TK az egykori tájvédelmi körzet rövidítése, a revír pedig egy olyan területet jelent, ahol láttuk rendszeresen költési időben a madarat, de a fészket fellelni nem sikerült.)

1982 2 költő pár

1983 –

1984 2 költő pár

1985 1 költő pár 4 kirepült fióka ( Bugyihó )

1986 1 költő pár 3 kirepült fióka ( Bugyihó )

1987 4 revír a teljes hegységben

1988 1 pár 3 fióka kirepült (Zátor)

1989 TK-ban 1 revír a Kemence patak völgyén. TK-n kívül 1 pár fészkelés 4 kirepült fióka ( Zátor ), + egy revír.

1990 Nem találtunk fészket.

1991 1 sikeresen költő pár a TK-n kívül, de a fészek nem volt ismert. Néhány átnyaraló madár a védett területen.

1992 TK-ban 1 revír. Azon kívül 1 fészekből 4 fióka kirepült és 2 revír.

1993 1 költő pár 3 kirepült fióka, 1 pár fészket foglalt, de költés nem volt. 1 revír sikeres költéssel.

1994 1 költő pár 2 kirepült fióka a TK-n kívül. 1 fészekfoglalás, de költés nem

ismert, 1 revír.

1995 TK-n kívül 2 költő pár 3 – 3 kirepült fiókával és 2 revír.

1996 TK-n kívül 1 költés vihar miatt június elején megszakadt. 1 revír.

1997 TK-n kívül 1 fészkelésből 3 kirepült fióka ( Szuha ). TK-ban egy

fészkelési kisérlet és egy pár mozgott, valószínűleg fiatalok.

1998 Honton 1 költő pár 3 kirepült fióka, 1 kotlás áprilisban megszakadt.

Bernecén, Szokolyán egy – egy revír.

1999 Letkésen 1 revír szlovák területtel közösen. Királyréten 1 revír.

Királyházon 1 revír. Hont Csepegőben az esők nyomán a fészek leesett,

1 fióka elpusztult, 1 fióka állatorvoshoz beszállítva.

2000 Hont Szuha 3 kirepült fióka, Csepegő 3 kirepült fióka, Drégelypalánk

Varga tó 3 kirepült fióka, 1 revír Őzberek – Cseresznyés térségében.

NP-on kívül Nógrád Kőhegyen 3 kirepült fióka.

2001 1 X 3, 1 X 2, 1 X 1, kirepült fióka a NP-ban. 2 X 2, Ipolyvece, Nógrád.

2002 1 X 4, kirepült fióka, 2 X sikertelen fészkelés, 1 X revírfoglalás ( új ) a

NP-ban. 1 X sikertelen Ipolyvecén, 1 X 3 fióka Nógrád határában.

Békefi András, Darányi László és Kazi Róbert közreműködésével összeállította: Bezeczky Árpád