Börzsöny – Ipoly völgye (öko)Turisztikai Régió megalakítása

Preambulum

Budapesttől karnyújtásnyira, a csodálatos szépségű Dunakanyartól északra, varázslatos, vadregényes hegység, a Börzsöny erdős csúcsai emelkednek. Központi része, az ún. Magas-Börzsöny Magyarország legérintetlenebb hegyvidéke, hazánk parányi ékszerdoboza. Sziklagyepes gerincek, zord andezittornyok, kőmezők, árnyas, mély szurdokvölgyek, csobogó patakok, tiszta források, bájos vadvirágos rétek bújnak meg a Csóványos körüli sűrű rengetegben. A 938 m magas csúcs és a Nagy-Hideg-hegy tömbje dél felől, a főváros és a Dunakanyar irányából, a Bárány-bérc–Kámor hegylánc keletről, a Hegyhát északról, a Holló-kő–Vár-bükk–Magyar-hegy vonulat nyugatról védelmezi, szemérmesen eltakarja a Magas-Börzsöny maga nemében páratlan, lenyűgöző szépségét. E megkapó tájat csak az pillanthatja meg, aki a hegység peremének egyik településéről kiindulva, fárasztó emelkedőkkel tarkított, hosszú gyalogtúrát vállalva vág neki a felejthetetlen kalandnak, a Magas-Börzsöny felfedezésének. Persze nem feledkezhetünk meg a Dél-Börzsöny Dunakanyarra néző ormairól, az Észak-Börzsöny vadban gazdag erdeiről és a Nyugat-Börzsöny panoráma-tisztásos kúpjairól, az őskori sáncok, a drégelyi és a nógrádi várromok hangulatáról, a hajdani kisvasúthálózat megmaradt, hangulatos vonalairól, a bájos települések látnivalóiról, s a lustán kanyargó Ipolyról sem. A Börzsöny és az Ipoly völgye 1997 óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, s ez biztosíték kell legyen a hegység természeti, tájképi értékeinek megőrzésére, a környezetbarát, környezetkímélő ökoturizmus, a természetjárás feltételeinek javítására, az erdő- és vadgazdálkodás természetvédelmi irányítás alá rendelésének megvalósulására. A hazai turizmus-palettáról hiányzik egy olyan hegyvidéki terület, ahol csak az ökoturizmus az „úr”, pedig a civilizációs, urbanizációs ártalmak elől menekülő ember számára szinte percről percre értékesebbé válnak a még megmaradt, érintetlennek mondható természeti/hegyvidéki – egészséges életmódra, aktív pihenésre csábító – területek. Eddig alapvetően sikerült megőrizni a hegység szívének „érintetlenségét” – e területek jórészt „fokozottan védett” státuszban vannak, a Magas-Börzsöny a Natura 2000 program területe –, így a Börzsöny jövője a Duna–Ipoly Nemzeti Park érdekérvényesítő képességén, a terület- és turizmusfejlesztés megfontolt, körültekintő lépésein, az önkormányzatokon, a holnaputánra is gondoló vendégfogadó vállalkozásokon, az erdőgazdaságon, a vadásztársaságokon, s nem utolsó sorban a térségbe látogatókon, és a helyi lakosságon múlik. A Börzsönyért össze lehet és kell fogni. Az összefogás sikere vagy sikertelensége, érdekazonossága vagy érdekellentéte fogja meghatározni a táj képét. A természeti értékek megóvásával, az érintetlen tájkép fenntartásával, de némi turisztikai infrastrukturális fejlesztéssel, pl. a Vác–Diósjenő–Drégelypalánk vasútvonal felújításával, az Ipolyságba (Šahy) tartó hajdani vonal újjáépítésével, a természetvédelmi és turisztikai szempontokat egyaránt szerencsésen ötvöző erdei kisvasutak működésének biztosításával, a felhagyott szakaszok (Szob–Nagybörzsöny) teljes, turisztikai célú helyreállításával, a kerékpáros turizmus feltételeinek további javításával, a turistaházak korszerűsítésével, a nagy-hideg-hegyi sípályák, lesikló utak gondozásával és nem utolsó sorban a turistautak/jelzések folyamatos karbantartásával – azaz a hegység ökoturisztikai fejlesztésével – a Börzsöny nemzetközileg is számontartott hegyvidéki „rekreációs paradicsom” lehet. Ez nemcsak természetvédelmi, turisztikai érdek, területfejlesztési kérdés, hanem a hegységperem falvaiban élők jövőjének záloga is, hiszen a Börzsöny természeti szépségére épülő ökoturizmusra támaszkodó falusi turizmus, a vendégfogadó szolgáltatások vállalkozásai számukra a megmaradást jelentik.

Cartographia–Berki Zoltán: Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz bevezetője alapján