Az alacsony, alig kétszáz méteres aljzatból meredek oldalakkal csaknem ezer méter magasságig nyújtózó élesen kirajzolódó, lenyűgöző tömegű hegység, az Északnyugati Kárpátok, s egyben az Észak-Magyarországi Középhegység legnyugatibb tagja.
Délről a legnagyobb magyar folyó a Duna szép ívű kanyarja öleli körül, mintha valami óriási kar tartaná, nyugatról és északról viszont a legkisebb magyar folyó a gyakran rakoncátlankodó Ipoly határolja, egyedül keleten érintkezik közvetlen szárazfölddel, a szelídlankás Nógrádi medencével.
Így távlati megjelenésében a három nagy tájképi egység: a hegység monumentális tömege, a szemet nyugtató víz, és a szelíd síkság egyaránt megtalálható.
Rövid emberi léptékünkben szinte elképzelhetetlenül hosszú, a földtörténet időskáláján viszont alig pár pillanatnyi idő az a 16.5 millió év, amivel vissza kell forgatnunk az idő kerekét. Igen a Börzsöny tulajdonképpen fiatal hegység, életkora alig tizede a Mecsek, s alig huszada a Velencei hegységnek.
A Börzsöny a mérsékeltövi hegyvidéki éghajlat sajátos vonásaival rendelkezik. A hegység szigetszerűen emelkedik ki a környező alacsony területek szintjéből, útjában áll a különböző irányú szeleknek. Földrajzi helyzete elég sajátos, aminek éghajlati jelentősége igen nagy. Ugyanis egyrészt összekötő kapocs a Dunántúli Középhegység és az Észak-Magyarországi Középhegység között, másrészt elválasztó hegység az Alföld és a Kisalföld között.