Kis légykapó (Ficedula parva) felmérés a Börzsönyben 2011-ben

A kis légykapó a hegység egyik jellegzetes, kis példányszámban fészkelő madara, amely a Börzsöny és Visegrádi-hegység Különleges Madárvédelmi Terület egyik jelölő faja is. A felmérés során nem követtünk tudományosan megalapozott módszertant, egyszeri területbejárást végeztünk az alkalmasnak ítélt patakvölgyekben (részben a korábbi évek kis légykapó megfigyeléseit alapul véve) június folyamán. A felmérésben részt vettek: Bedő Péter, Gyalai Bence, dr. Kovács István, Manczur Ferenc, Mátéfy Szabolcs, Nagy Csaba, Schmidt András, Szolnyik Csaba. A bejárt területek, elsősorban a patakvölgyek, völgyszakaszok ismertetése, a felmért terület kiterjedésének meghatározása nem volt lehetséges, a felmérőktől csak a völgyek végigjárását kértük.

Dr. Kovács István a Kemence-völgy felső részét járta be a volt mázsaháztól a Musli-forrásig, majd a Nyír-réten át a Pintér-gödörig és vissza a mázsaházig. A Nyír-rétről lefutó Pintér-gödör legalsó részén hallott énekelni egy hímet és egy hívóhangot adó példányt (feltehetően a párját). A Rakottyás-völgyben Mátéfy Szabolcs mért fel, Királyházától a Sasfészek és Nagy-Mána között a Rakottyás-völgybe futó mellékvölggyel bezárólag: egy revírtartó hím énekét hallotta az említett mellékvölgy alatt a Rakottyás-patak mentén. A Pogányvári-völgyet Bedő Péter járta be, a Fekete M.-forrás mellett énekelt egy kis légykapó. A Rózsás-patak völgyében Nagy Csaba és fia nem észleltek kis légykapót. A Fekete-patak felső szakaszát a Rakodótól a Lósóskás-rétig, és onnan az Oltár-patak felső szakaszát a Kőkorsóig Mátéfy Szabolcs járta be, egy éneklő hímet észlelt a Kőkorsó közelében. Összesen: 4 revír.

Szolnyik Csaba a Katalin-forrás - Kovács-patak völgye a déli ág forrásáig - K - K- - Nagy-Inóc - S+ - S - S - K+ - Kovács-patak - Katalin-forrás útvonalat járta be. A Kovács-patak déli ágának forrásai közelében hallott két hímet egyszerre énekelni, egymástól kb. 100 méterre, az egyik közelében egy hívóhangot adó madár is szólt (valószínűleg a párja). A Kovács-patak völgyben Bedő Péter is járt, sem ott, sem a Magyar-völgyben nem észlelt kis légykapót. A Kollár-völgy alsó szakaszát Kisirtáspusztától a S útig, onnan a S-en a Fagyos-kútig, majd a Kereszt-völgyben Nagybörzsönyig Mátéfy Szabolcs járta végig, kis légykapót nem észlelt. Összesen: 2 revír.

A Szép-völgyön Nagy Csaba és fia ment végig, nem észleltek kis légykapót. Manczur Ferenc a Vasfazék- és Darabos hegyek alatti Vasfazék- (Királyréti-) patak völgyét és a patak egy-két kisebb mellékágát járta be: a Kormos L.-forrás felett észlelt egy éneklő hímet, amelyet később Mátéfy Szabolcs is megfigyelt. A Bagolybüki-völgyet a Cseresznyefa parkolótól a rakodóig, majd az Inóci-patak völgyét a Nagy-Hideg-hegy - K- út - Luzenbacher út felső részétől a Cseresznyefa parkolóig Gyalai Bence és Schmidt András járták be. A Bagolybüki-völgyben láttak egy fiatal hímet, amely hosszasan énekelt a Magas-Taxi-th. fölött, a K+ út közelében. Összesen: 2 revír.

Nagy Csaba május 22-én a célzott felméréstől függetlenül hallott énekelni egy kis légykapót a Boros-patak mellett (Szén-patak-völgy vízgyűjtője). A birding.hu website-on szereplő és a fentiekben nem ismertetett, illetve azoktól valószínűsíthetően független revírből származó megfigyeléseket is összegyűjtöttük a teljesebb kép kedvéért: Dr. Kovács István május 22-én egy immatur hímet látott a Bangola-völgyben, majd Pánya Csaba két hímet figyelt meg június 2-án Királyházán (egyikük talán azonos a Bangola-völgyivel?). Selmeczi Kovács Ádám május 20-án egy, május 27-én két hímet látott a Bagolybüki-völgyben, május 30-án szintén két hímet észlelt a Szén-patak völgyében és egy immatur hímet látott a Csarna-toroknál (amelyet május 27-én szintén megfigyelt). Ezekből az adatokból legalább 7 további revír valószínűsíthető.

Mivel a felmért területek a kis légykapó számára valószínűleg alkalmas élőhelyeknek csak kisebb részét tették ki (pl. teljesen kimaradt a Nagy-völgy-patak völgyrendszere és a Kemence-patak völgyének zöme), ezért feltételezhető, hogy a megfigyelt revírek (összesen 15 feltételezett revír) többszöröse a valóságos börzsönyi állománynagyság.

Köszönjük minden megfigyelőnek az adatgyűjtést, a részvételt!

Forrás:Schmidt András

Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány és
a MME Börzsönyi Helyi Csoportja