» Állatvilág

A Börzsöny állatvilága

Egy terület állatvilágának bemutatását mindenképpen általánosítással kell kezdenünk. Nevezetesen azzal, hogy állatvilágának fajösszetétele, gazdagsága, az illető terület növényvilágának változatosságától függ (lévén az számukra táplálék, illetőleg búvóhely). Tudnunk kell azt is, hogy az állatvilág specifikusabb a növényeknél, sokkal érzékenyebb környezete változására, igaz, neki jobb a helyváltoztatási (vándorlási) lehetősége – persze csak ha van hová. Az általánosítás már csak azért is helyénvaló, mert a konkrét helyhez nem kötött állatvilág jelentős része – a növényeknél nagyságrenddel nagyobb száma miatt – sokkal kevéssé ismert és nehezebben megismerhető. (A kutatók hazánk állatfajának számát 40.000-re becsülik.)

Ezért nem véletlen, hogy a zoológiai értékek kutatói tudományos munkásságuk során csak egy-egy fajra, vagy fajcsoportra specializálódtak (Pl. puhatestűekre, szitakötőkre, recésszárnyúakra, bogarakra, lepkékre, rákokra, hüllőkre, kétéltűekre, halakra, denevérekre, madarakra, emlősökre, stb., stb.).

A fentiek miatt nyilvánvaló, hogy a területen élő (és gazdálkodó) átlagember közel sem ismeri e fajokat, márpedig Magyarországon (természetesen ma már az EU-val jogharmonizációban) elég magas a védett fajok aránya. Így védett: 2 kagylófaj, 41 csigafaj, 1 rákfaj, 1 százlábú faj, 15 pókfaj, 390 rovarfaj, 27 halfaj, 18 kétéltű faj, 6 hüllőfaj, 5 kígyófaj, 1 teknőcfaj, 280 madárfaj és 41 emlősfaj. (Ezek „eszmei értéke” egyedenként 2000 Ft.-tól 50.000 Ft.-ig terjed.) Ezek mellett „fokozottan védett”: 42 rovarfaj, 81 madárfaj és 14 emlősfaj. (Ezek „eszmei értéke” egyedenként 100.000 Ft.-tól 1.000.000 Ft.-ig terjed).

A veszélyeztetett fajok megóvásában tehát mindenkinek van tennivalója Egyrészt a Természetvédelmi Hatóság területileg illetékes szakembereinek – megfelelő biztonsági zónát is alkalmazva – egyértelműen le kell határolni a védett fajok élőhelyeit, másrészt a gazdálkodóban – szükség és lehetőség esetén tanácsot, segítséget, támogatást is nyújtva - tudatosítani kell, hogy azokat adott esetben milyen tevékenység veszélyezteti. Ugyanakkor a gazdálkodónak tudatosságból, egyéni meggyőződésből önmaguktól is kerülni kell a védett fajokat és élőhelyeiket veszélyeztető minden cselekvést.

Érdekességek a Börzsönyből...

A növényzethez hasonlóan élnek a Börzsönyben is olyan állatfajok (rovarok), amelyek országunkban csak itt találhatók. (pannon laposfutó, rablópille, havasi tűzlepke.).A Börzsönyben él a veszélyeztetett, így védett rendkívül dekoratív Kis Apolló-lepke európai viszonylatban is egyik legerősebb populációja. Megvédeni nyilván nem egyedei, hanem élőhelyei zavartalanságának biztosításával lehet. (Ezért nem telepíthető a Nagyhideg-hegyre hóágyú, mert a tél időszak meghosszabbítása miatt elmaradna a faj hernyójának egyetlen (!) tápnövénye – az odvas keltike virágzása).

Érdekes és sokatmondó adat, hogy a (természetvédelmileg engedélyezett) Diósjenői éjjeli lepke fénycsapda telepítésének első évében 338 (!) éjjeli lepkefajt „fogott” be.

A Börzsöny sebesfolyású, de igen változó vízállású patakjaiban jelenleg 23 halfaj él, (egyedszámuk azonban vészesen csökken). Ezekből a nyúldomolykó, a fürge cselle, a petényi márna, és a vágó csík védett.

A hüllők osztályából zöld gyíkkal, fürge gyíkkal, fali gyíkkal és a kígyónak kinéző lábatlan gyíkkal gyakran találkozhatunk. A Magyarországon található 7 kígyófajból 3, (az erdei sikló, a vízi sikló és a rézsikló) - főleg annak melegebb területein – szintén előfordul a hegységben. (A régebben itt is leírt haragos siklóról nincsenek újabb kori ismereteink.)

A hegységet felkereső kirándulók megnyugtatására egyértelműen kijelenthető: emberre veszélyes mérges kígyó nem él a Börzsöny területén!!!

A kétéltűek jeles képviselője a Börzsöny párás völgyeiben gyakori a fekete alapszínen sárga foltokkal díszített foltos szalamandra. (Jobb, ha nem simogatjuk, mert sárga foltjainak váladéka kellemetlen szemgyulladást okozhat).

Ugyancsak kétélűek a szalamandrától jóval ismertebb békák. Magyarországon 11 unka, varangy és békafaj él és élvez védelmet. Bár a nagyközönség által nem örvendnek nagy közszeretetnek, de tudni kell róluk, hogy táplálékválasztékuk kapcsán rendkívül hasznos tagjai az életközösségnek.

Egyedszámuk a vizes élőhelyek megszüntetése, illetve az aszfalt utakon való átkelésük során való pusztulásuk miatt évről évre jelentős mértékben csökken. (1996-ban a természetvédelmi aktivisták április első öt éjjelén még 5220 egyedet tudtak átsegíteni a II. út Parassapusztai átkelőhelyhez vezető szakaszán). Az egyszerűség jegyében egy fontos tudnivaló: Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett!!!

Ha lehetne bármiféle értéksorrendet felállítani a Börzsöny természeti értékei között az állatvilág talán legkecsesebb képviselői a madarak mindenképpen az élre kívánkoznának.

Magyarországon állandó itt tartózkodóként, költözőként, átvonulóként, vagy csak kóborlóként közel 300 madárfaj fordul elő. Ebből 280 faj élvez természetvédelmi oltalmat egyedenként 10.000 Ft.-tól 1.000.000 Ft.-ig terjedő eszmei értékkel.

Az említettekből mintegy 200 fajjal a Börzsönyben is találkozhatunk, sőt legalább120 faj rendszeresen költ is a hegységben.

E jelentős fajszám és ezen belüli bő egyedszám csak az egyik összetevője a hegység ebben is kivételes értékének. Talán ennél is fontosabb, hogy a Börzsöny - belső területei nyugalmának, viszonylagos érintetlenségének köszönhetően - egy sor kipusztulás határán álló, minden zavarásra érzékeny „fokozottan védett” madárfajnak nyújt még továbbélési, fennmaradási esélyt. Ebben – a hegység kedvező adottságai mellett – kiemelkedő szerepe van a tudatos természetvédelemnek. Ennek eredménye, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a hollók száma (olyannyira, hogy már le is került a „fokozottan védett” listáról), többszörösére nőtt fekete gólya állományunk. Változatlanul van parlagi sasunk, kerecsensólymunk és továbbra is a dobogó legfelsőbb fokán állunk a fehérhátú fakopáncsot illetően. Pár éve visszatért és sikeresen költ az uhu és a vándorsólyom. Persze veszteségünk is van – 1992-ben volt utoljára sikeres költése a vízirigónak...

A Börzsönyben élő emlősökkel – más állatfajokhoz képest lényegesen jobb ismertségük okán - két faj kivételével csak felsorolásuk erejéig foglalkozunk: vakondok, egerek, pockok, pelék, sündisznó, mókus, menyét, nyest, nyuszt, hermelin, görény, vadmacska, borz, róka, nyúl, őz, gímszarvas, vaddisznó és a hatvanas években betelepített muflon.

A külön említett két állatfaj egyike a denevér...A megkülönböztetett figyelem oka elsősorban a nagyközönség által való ismeretlensége, illetve a velük kapcsolatos téves elképzelés, babona, félelem. Hazánkban 18 denevérfaj él. Ezek mindegyike az emberek számára veszélytelen rovarevők. (Persze szabad kézzel való megfogásuk esetén sikerrel védekeznek). Zsákmányállataik az éjszaka mozgó, repülő rovarok, épp azok, melyek a gyümölcsösökben, kiskertekben súlyos károkat okoznak, így a denevérek a biológiai védelem fontos elemei. (Testtömegük 50 %-át kitevő súlyú rovart képesek naponta elfogyasztani.).

Éjjel repülnek miközben az emberi fül számára nem hallható nagyfrekvenciás hangokat bocsátanak ki, s a visszaverődő hangok alapján tájékozódnak. Életfeltételeik jelentős tényezője a víz, így a Börzsöny viszonylagos vízbősége számukra kedvező. A hazánkban élő denevérek a téli hideg és táplálékszegénység miatt téli álmot alszanak. Pihenő, alvóhelyük változatos: kevésbé zavart emberi építmények (pl. templomtornyok, nem használt kémények), idős fák faodvai, barlangok, elhagyott bányavágatok stb.

A másik kivételezett figyelmű állatfaj a Börzsönybe bő tíz évvel ezelőtt – minden bizonnyal Szlovákiából visszatelepedett hiúz. (Visszatelepedett, mert az 1800-as évek végén még élt a hegységben).

Tartózkodásának előfeltétele a nagy kiterjedésű, zárt sűrűségekben, hozzáférhetetlen szakadékokban és vadban bővelkedő erdőség, ezek szerint - a Börzsöny!

Táplálékskálája (muflon, őz, nyúl) ellenére sem mondható károsnak, mert nem pusztítja, hanem a gyengébb, lemaradt fejlődésű egyedek elejtésével tulajdonképpen „szelektálja” a vadállományt.

Ragadozó mivolta miatt – egyébként indokolatlanul - tartanak tőle, de rendkívüli ébersége folytán gyakorlatilag annak is kevés az esélye, hogy valamikor egy villanásnyi időre megpillantsuk. Jelenléte mindenesetre jelentősen növeli a Börzsöny természetvédelmi „ázsióját”.

Teszáry Károly

Programajánló