Kisvasutak » Szob-Nagybörzsöny Erdei Vasút

A kisvasút útvonala

2016.06.29
2016.06.29

A Szob–Márianosztra szakasz (újjáépült a projekt I. ütemében)

A Szob–Nagybörzsöny közötti, 760 mm nyomközű erdei kisvasút – teljes helyreállítását követően – hazánk legvadregényesebb vonal-vezetésű hegyi pályája. Nagyszerű, élmény-gazdag utazást biztosítva kanyarog át a Börzsönyön, a Duna–Ipoly Nemzeti Park látnivalókban gazdag részén. Szob a hegyvidék délnyugati közlekedési „kapuja”.

A kisvasút szobi végállomását közvetlenül a Bp.–Vác–Szob vasúti fővonal állomása mellett alakították ki. A határmenti kisváros gépjárművel is jól elérhető Bp.–Vác felől az M2-es–12-es főúton, a Duna túlpartján futó Bp.–Szentendre–Visegrád–Esztergom közötti 11-es úttal, Pilismaróttal komp kapcsolja össze. A vízitúrázók előtt egyre kedveltebb Ipoly torkolatánál fekvő településnél végződik a Budapestről a Dunakanyarba épített kerékpárút. A Szobhoz közeli Ipolydamásdon a megépülő Ipoly hídon át gyalogos/kerékpáros átkelési lehetőség nyílik Szlovákiába, Párkány (Štúrovo) irányába. A tervek szerint helyreállításra kerül a dunai hajóállomás is.

Szob környéke előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően a kőkortól lakott. Nagy telephelye volt itt a szkítáknak, keltáknak. A középkorban egy római őrtorony állt az Ipoly torkolatánál, mely a túlparti településeket védte a kvád támadásoktól. A népvándorlás korára avar, illetve magyar temető feltárása utal. A település első írásos említése 1268-ból származik. A török hódoltság alatt megfogyatkozott a település lélekszáma, a XVIII. sz.-ban népesült be újra. Nagy fellendülést hozott a Bp.–Vác–Szob–Pozsony–Bécs vasútvonal megépítése (1851), az 1890-es évek végén megépült a 2. vágány. A trianoni békeszerződéssel vasúti határátkelőhellyé vált.

Látnivalók: XIX. sz.-i klasszicista, majd a XX. sz. elején neobarokk stílusban átépített Luczenbacher-kastély (ma Szent László Gimnázium), 1775 –79 között épült barokk r. k. templom. A hegység régészeti leleteit, geológiáját, élővilágát, néprajzát a Börzsöny Múzeum mutatja be.

A kisvasút az Ipoly kanyarulata közelében, a márianosztrai országút mellett hagyja el Szob Malomkertnek nevezett városrészét, majd beér az Öregdamásdi-patak völgyébe. A Misa-réti-völgy (börzsönyi kéktúra a Nagy-Galla csúcsa felé) torkolata közelében a középkorban Damásd falu feküdt, Árpád-kori vára a Zuvári-hegyen állt. A kisvasút elzakatol a helyreállított, az 1900-as évek elején foglalt Mária-kút forrása, a nosztrai zarándokok régi kegyhelye előtt. Hazánk egyik legnagyobb külszíni kőfejtőjénél, a Csák-hegyi andezitbányánál áttér a műút túloldalára, majd a patakhídon átdübörögve, oldalazó emelkedéssel felkapaszkodik a Márianosztra feletti fennsíkon kialakított állomásra. Gyönyörű kilátás nyílik a település feletti hegykoszorúra, a pálos kolostor kettős tornyú templomára.

Márianosztra környékéről bronzkori, vaskori leletek kerültek elő, az Árpád-kori falu első említése (Nostre) 1262-ből származik. Nagy Lajos király az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére 1352-ben kolostort építtetett. Az épületegyüttes 1535-ben a török elpusztította. A XVIII. sz.-ban barokk stílusban újjáépítették, de 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet is. A kolostorépület katonai raktárként, 1854-től 1948-ig női, 1950-től férfi fegyházként szolgált. A kegyhely 1989 óta újra a pálosoké. A település mai elnevezése a latin Maria nostra (mi Máriánk) kifejezésből ered.

Látnivalók: kettős tornyú barokk r. k. templom (XIV. sz.-i gótikus szentély), a szomszédságában későbarokk r. k. plébániaház, a településtől keletre, hangulatos hársfasor végén 1772–77 között állított kálváriastációk és kápolna.

Kirándulások: A településről induló turistautak a Nagy-Galla panorámacsúcsa felé (Z), a Koppány-nyergen át Nagybörzsöny irányába (P), a Bezina-völgyön át (P+) ill. a Kopasz-hegy–Sós-hegy gyönyörű kilátást nyújtó kúpjai érintésével (Z) Nagyirtásra vezetnek, de jelzett út (P) hívogat Kóspallag felé is. Kerékpárral Kóspallagon át Nagyirtásra vagy Királyrétre juthatunk el.

A Márianosztra–Nagyirtás szakasz (III. ütem: újjáépítés)

A kisvasút Nagyirtásig húzódó szakasza a Bezina-völgy oldalában, sűrű erdők ölelésében folytatódik. A völgytalpra érve az ún. Ferde hídon át ér fel a négy völgy torkolatában húzódó Bezina-rétre, ahol keresztezi a turistautat (P+). Itt kezdődik a páratlanul nagyszerű vonalvezetésű hegyi szakasz: a pálya merész szerpentinkanyarokkal küzdi le az emelkedőt. Építésekor, 1924-ben így számolt be róla az uradalmi intéző: „Két év kellett a megtervezéséhez és megépítéséhez, olyan nehéz megoldás volt műszaki és pénzügyi okból egyaránt. Kisvasútnál talán egyetlen hazánkban a maga nemében, három szintben mutatja a túrázónak ugyanazt a festői képet.” A pompás vonalrész a Sós-hegy oldalában, a völgyfejezeteket kerülgetve a Vízválasztón (412 m), Nagyirtáson, a sűrű lucfenyves melletti tisztáson kialakított állomáson végződik.

A széles hegynyeregben, a közeli Nagyirtáspusztán, az esztergomi érsekség egykori erdei majorja területén ma a Szent Orbán Erdei Wellness Hotel étteremmel, kerti úszómedencével várja vendégeit.

Kirándulások: A P+ észak felé Kisirtásra, dél felé a Bezina-völgyön át Márianosztrára tart, a S+ a Hosszú-bércen át Nagybörzsönybe vezet. A K+ a Nagy-Koppány füves homlokú kúpján át a Koppány-nyeregbe kalauzol. A hotel mellett elvezető Z+ a Királyrét–Kisinóci turistaház–Sós-hegy–Kopasz-hegy–Márianosztra közötti Z jelzéssel teremt kapcsolatot. Útvonalát a Bezina-völgyi P+ jelzéssel Z+ köti össze, így a Sós-hegy árvalányhajas panorámakúpja érintésével gyönyörű körtúrára is lehetőség nyílik. A kerékpárosok az erdészeti műúton Nagybörzsöny vagy Kóspallag felé karikázhatnak.

A Nagyirtás–Nagybörzsöny szakasz (II. ütem: rekonstrukció)

A Nagyirtásról Nagybörzsöny felé induló kisvonat árnyas, avaros erdőrengetegbe fúrja magát. Hatalmas, patkó alakú kanyarral a Tolmács-hegy oldalába ereszkedik, ahol egyszercsak megáll. A kis szerelvény mögött átállítják a váltót, a vonat tolt menetben (!) 600 m hosszan kanyarog le a Hosszú-völgybe, Kisirtásra. Ez a pálya műemléki védelem alá vont szakasza.

A Börzsönyben a szintkülönbséget több helyen ilyen, ún. csúcsfordítók építésével küzdötték le a vasútépítők, sajnos csak ez az egy maradt fenn Magyarországon. Hasonló megoldású hegyivasúttal legközelebb Szlovákiában, a Beszkidekben (Vychylovka) találkozhatunk.

Kisirtáspuszta, a három patakvölgy torkolatában, festői katlanban fekvő, kulcsos turistaházairól ismert kis erdei telep a Nagy-Hideg-hegy füves csúcsára (S+ ® S o ® K o ), a Kisinóci turistaház (S+), Kóspallag (S) és Nagyirtás (P+) felé hívogató turistautak kiindulópontja. A hajdani kereszt-völgyi szárnyvonal helyén pompás kerékpárutat lehetne kialakítani Nagy-Hideg-hegy felé…

A kisirtási csúcsfordítótól – most a mozdony előtt váltanak – ismét előre folytatódik a kalandos kisvonatozás. A szerelvény a Hosszú-völgyben csörgedező patak mentén zakatol. Egy szakaszon a Hosszú-bérc szép, bükkszálerdős lábát kíséri, majd megérkezik Nagybörzsönybe, a település határában kialakított végállomásra.

Nagybörzsöny területe már az őskortól kezdve lakott, a falu neve 1108 körül Bersun formában jelent meg az oklevelekben. A környék nemesfémbányászata a XII. sz.-ban kezdődött, 1417-ben Zsigmond a településnek bányajogot adott, 1439-ben bányavárosként emlegették. A török időkben elnéptelenedett, de a XVIII. sz.-ban – a bányák kimerülése után – már mezővárosként ismert. A XIX. sz. végén a filoxéra elpusztította szőlőit.

Látnivalók: Árpád-kori, román stílusú Szent István templom, gótikus eredetű, toronytalan r. k. Bányásztemplom, XVIII. sz.-i klasszicista evangélikus templom, késő barokk Szent Miklós plébániatemplom, tájház (a XVII. sz.-i bányagazdaház), XIX. sz.-i vízimalom (ma múzeum) ill. a régi pincesor.