Kultúrtörténet

Tájképi értékek

2010.03.25
2010.04.22

A természet elemei között a tájkép az egyik legnehezebben meghatározható valami.

A táj gyűjtőfogalom, amelynek lényegét egyszerűbb megérezni, megérteni, mint körülírni. Természetes alkotóelemei a földfelszín domborzati formái, a víz megjelenési formái, a növényzet (elsősorban az erdők) társulásai és az állatvilág.

A táj az emberi élet minőségét meghatározó – könnyen sebezhető, mással nem pótolható nemzeti vagyon. Mint ilyen – birtokviszonyoktól független köztulajdon, megőrzésében közös felelőségünkkel.

Milyen hát a Börzsönyi táj?

A Börzsöny tájelemei különlegesek, következésképpen különleges az azokból felépülő tájkép is.

Bárhonnan és bármikor nézzük szemünk látómezejébe keretezett gyönyörűség. Távolról a hegység méltóságteljes tömege, közelről a formák változatossága.

Távolról a festői Duna-kanyar, közelről a sebes folyású patakok ezüstös csillogása. A gyertya egyenes idős bükkösök

ünnepélyessége, a napsütötte tölgyesek vidám játékossága. A rétek naponta változó virágszőnyege, s a sziklatömbök örökkévalóságának érzete.

A hajnalt legyőző reggeli napsugár, a rétegfelhőkből visszaköszönő naplemente. Csend, halk neszek, távoli kakukkszó, madárcsicsergés. Tavaszi rügypattanás, nyári szellőben lengedező lomb, őszi színorgia, fehér paplanos téli táj.

Természetesen vannak a hegységnek kitüntetett értékű kilátópontjai, de ezek szubjektív megítélések, úgy, hogy ezeket egyénileg kell felfedezni. Egyetlen megjegyzés mégis...aki még nem tekintett szét a Hegyes tetői kilátóról és a Perőcsény feletti Hollókői sziklacsúcsról – ne mondja, hogy ismeri a Börzsönyt!

A hegység értékeinek bemutatását pár megszívlelendő tanáccsal, kéréssel zárom:

  • Fokozottan védett területen ne térjünk le a jelzett utakról
  • Tartsuk be a tűzrendészeti szabályokat.
  • Óvjuk a csendet, a természet részeként igyekezzünk észrevétlenek maradni.
  • Ne hagyjunk el semmit, amit otthonról hoztunk magunkkal.
  • Ne hozzunk el semmit a természet értékeiből, kivéve

amit szívünkben, szemünkben, emlékezetünkben és közérzetünkben raktároztunk el.

A természet által megnemesített belső harmóniánkat, s túránk új és újbóli megismétlésére irányuló óhajunkat...

Teszáry Károly